Mennyire tetszik a blogom?

Összes oldalmegjelenítés

2013. július 22., hétfő

-

November 10.

Kedd

Hazamentem,anyáékkal a lehető legkedvesebben viselkedtem,gyorsan elaludtam,és ahogy felkelt a nap,már ott voltam a többieknél.
- Szóval ,ki lesz a következő?- Kérdeztem.
- Én. Lépett ki mindenki elé egy nagyon fiatal nő. –A nevem Kátya.Szóval az én történetem úgy kezdődött, hogy a családom nagyon szegény volt. Rossz körülmények között éltünk.. Alig volt pénzünk ruhára,volt hogy egy hétig ugyanabba jártam. Mikor betöltöttem a 18 évet, odajött hozzám egy férfi,hogy nem lenne-e kedvem vele dolgozni. Így történt az,hogy a pornószakmába vágtam.. Senki sem tudott róla,addig a napig,amíg az egyik tanár bent nem tartott óra után a terembe.Elkezdte mondani,hogy látott egy kis filmbe,és hogyha nem akarok magamnak rosszat,akkor lefekszem vele.. Nem egyeztem bele,ki akartam rohanni. De megfogott.. És elkezdte letépni rólam a ruhát.. Nem tudtam ellenkezni.. Szóval.. Értitek.. Hónapokig rettegtem,és nem mondtam senkinek semmit. Bizonyítékom sem volt rá.. Nem mertem beszélni róla,szégyelltem magam.. Akkor megtudták volna ,hogy hogyan szerzek pénzt,és így a tanulmányaimnak vége. Szóval csak szenvedtem. Hagytam,hogy újra,és újra megcsinálja velem,mert nem tudtam mást tenni. Egyik reggel nagyon hányingerem volt,majd utána minden reggel rosszul voltam. Anya azt ajánlotta,hogy csináljak egy terhességi tesztet,mert ez nem normális. Kiderült,hogy terhes vagyok. Mivel a munkámba kötelező a védekezés,így nem lehetett mástól,csak a tanártól.. Nem tudtam megszülni a gyereket.. A hasamban meghalt. Szégyenemben,és félelmemben elmentem otthonról,és itt vagyok. Azóta is rettegek,nehogy megtaláljon az a férfi..Nem tudok már normális életet élni..Soha..- Mesélte remegve,és mikor leült mindenki megtapsolta. Nagyon nem lehetett neki könnyű. El sem tudtam volna képzelni, hogy léteznek ilyen rossz sorsú emberek. Ehhez képest az én életem…
- Hello,én Karcsi vagyok. –Lépett előre egy kb. 16 éves srác.. Mindig tőle vettem az anyagot..
- Szóval,az én történetem nem ennyire durva, mint a tietek. Volt egy lány,akibe fülig szerelmes voltam,de a szüleim eltiltottak tőle. Nem lehettem vele,és ez annyira fájt,hogy elkezdtem drogozni. Szüleim megtudták,és elvittek elvonóra.. De elszöktem.. Azóta itt vagyok.. Rendesen elrontottam az életemet.
Volt egy tervem,de még meg akartam hallgatni a maradék két embert.
-Sziasztok.. Léptek ki egyszerre. Mi testvérek vagyunk,és a szüleink 8 éves korunkban-autóbalesetben meghaltak. Bekerültünk egy nevelőotthonba,de az volt életünk legsötétebb időszaka. A nevelők naponta fenyegettek,és vertek minket. Azt mondták,soha nem lesz olyan,aki minket befogad..Igazuk is volt.. 10 évet voltunk ott..10 évig mindennap szenvedtünk.. Olyan lassan telt az idő. Mikor végre kijöttünk,akkora volt a teher,hogy egyikünk se ment el dolgozni,hanem függők lettünk. Először nem itt voltunk,hanem egy másik helyen,de nem fogadtak be minket,és vertek.. A tesómat egyszer majdnem halálra ütötték.. Szóval igen,eléggé sok szenvedés ért minket az életben.. –Őket is mindenki megtapsolta.. Tudtam,hogy már csak én vagyok hátra.
-Akkor úgy érzem,csak én maradtam. A nevem Szofi. 15 éves vagyok. Szeptember elsején elkezdtem az iskolát,ahol az osztályba csak én voltam lány. Összeismerkedtem egy fiúval,aki rászoktatott a drogokra,és szüleimmel is kezdtem egyre flegmábban viselkedni. Volt egy legjobb barátom,aki szerelmet vallott nekem,és tudtam,hogy ő az igazi. Értitek? Éreztem.. De a volt barátom elmondta ennek a barátomnak,hogy drogozok. Volt egy kézimeccsem,és annyira kétségbe voltam esve,hogy csókolóztam a volt barátommal,de nem tudom miért. Annyi rosszat tett ellenem. És az akkori barátom meglátott. Soha többet nem akar velem beszélni …Már annyi igazolatlan órám van… Azt sem tudom,hogy érdemes-e élnem.. Röviden ennyi. De most ahogy hallom a ti történeteket,már nem is érzem olyan szerencsétlennek magam..Vagyis nem úgy értettem.. Van egy ötletem srácok.. Mi lenne,ha közös erővel leszoknánk a drogról,és tisztáznánk az életünket?
-Tessék? Hogy tisztázhatnánk? Nem hallottad,hogy miken mentünk keresztül? Az életünk már el van rontva.. Azt hiszed,hogy te csak úgy idejössz,és mindent megoldasz? Van olyan köztünk, aki 10 éve drogozik.. Mit gondolsz, hogy tudna saját erőből leszokni?- Mondta nekem Carla. Láttam az arcokon,hogy senkinek nem tetszik az ötlet..
-Igaza van Szofinak! – Állt fel Karcsi. Elvette mindenkitől az adagját és megsemmisítette,a tartalékokat mindent. A többiek majdnem agyon verték,de végül sikerült mindent elpusztítani. –Figyeljetek, menjünk emberről emberre.
- János, megértelek,hogy borzalmas dolgokon mentél keresztül. De a drog nem megoldás! Elmegyünk szépen,és beiratkozol  az egyetemre. Szofi 0-24-ig ott lesz melletted,és nem hagyja,hogy droghoz nyúlj. Egy hónapig ott lesz,majd ha látja,hogy teljesen rendben van veled minden,visszamegy az iskolájába,és évet ismétel. Szofi benne vagy?

2013. július 20., szombat

folyt.

-Akkor most az én történetem következik. Karolina vagyok,de Carla a becenevem. Általános iskolában,és gimnáziumban is én voltam a legnépszerűbb lány. Szó szerint mindenki a lábam előtt hevert. Általános iskola 7.ben megismerkedtem egy fiúval,aki teljesen megfelelt minden elvárásomnak. Okos volt,és elég jóképű is. Mivel eléggé sok tantárgyból bukásra áltam,megkértem,hogy korrepetáljon engem. Rengeteget segített,és végül megcsókoltam,majd összejöttünk. Ez volt 8.osztály elején. Rengeteget voltunk együtt,bár sokszor veszekedtünk,mégis mienk volt a legtökéletesebb kapcsolat a világon. Sose felejtette el a szülinapomat,névnapomat,valentinnapot,karácsonyt,a divatbemutatóim időpontját,majd 15 éves koromban az ultrahangos kezeléseimet napra pontosan tudta.. Mert igen,terhes lettem. Nagyon kétségbe voltam esve,de ő 100%-osan mellettem állt. El akartam vetetni,de túlságosan féltem,így végül megszültem. 16 évesen megszületett az első kislányom, akinek az Anna nevet adtuk. 2 éves koráig dadus nevelte,amíg mi iskolában voltunk.  3 éves korában már úgy éreztem,hogy jobban szereti a dadust,mint a saját szüleit,így úgy döntöttem,hogy majd én felnevelem,a páromnak úgy is nagyon jó munkája lesz.. Igen ám,csak egyik nap muszáj volt elmennem egy fontos papírért,így fél órára egyedül hagytam a kicsit. Hiba volt.
A dadus végig erre a pillanatra várt.. Mikor visszaértem,nem volt ott a kislányom.. Értitek? Nem volt ott.. Elrabolták! Egyből hívtam a rendőrséget,és elkezdték keresni. 1 évig minden nap vártam,hátha megtalálják,vagy legalább felhívnak,hogy van-e nyom.. Na igen.. Egy augusztusi napon csörgött a telefon..
-Haló?- Szóltam bele.
- Jó napot hölgyem,a rendőrségtől hívjuk.. Sajnálatos hírt kell közölnünk. Megtaláltuk a dadust,és a kislányát. Egy autóbalesetet szenvedtek,a nő egyből meghalt,a 3éves kislány kórházban van.
Persze,hogy egyből rohantam be hozzá. Az orvosok nem tudtak semmi konkrétat mondani. 6 órán át műtötték,de nem tudták megmenteni az életét. Meghalt a kislányom.. Miattam halt meg..Azóta is,nem tudok szembenézni magammal. Ám ez nem minden. Itt még nem kezdtem el rászokni a drogra. A párommal 2 éven át tartott kihevernünk. Utána újra teherbe estem,és kisfiam született. 18 éves koráig neveltük,semmi baj nem volt vele,az iskolában jól teljesített,tökéletes gyerek volt. Aztán kiderült,hogy a férjem rákos. Nem mondta el nekünk.. Akkor már,mikor megtudtuk,napjai voltak hátra. A kórházban,a fiammal együtt sírtunk. Elkezdett szerencsejátékozni.. Abbahagyta az iskolát..
Rászokott a dohányzásra.. Próbáltam neki segíteni,de nem ment. Nem maradt pénzünk. Annyira összevesztem vele,hogy azt mondta,soha többet ne keressem.. Ez volt 8 éve.. Akkor kezdtem el ezt az egészet, és lettem függő. Fogalmam sincs, mi van vele..Hiányzik..De mit szólna,hogyha odamennék hozzá? Látszik rajtam,hogy függő vagyok.. Nem fogadna el engem.. Még nagyobbat csalódna.
Mondani akartam neki valamit,valami nyugtatót,de nem volt időm,odaállt elém a következő férfi. Elég fiatal volt..
- Az én nevem Feri. 28 éves vagyok. Teljesen átérzem a helyzeteteket,bár én már gimnáziumban sem voltam jó gyerek. Minden csínytevésben benne voltam,volt egy „csapatom” amibe hárman voltunk. Először még „csak” elszöktem otthonról hogy velük legyek. Nem csináltunk eleinte nagy balhékat.. Ott kezdett el a helyzet durvulni,mikor jött egy idős néni,és a többiek erőszakkal elvették a pénzét,már majdnem megverték.. Nagyon sajnáltam,de ha ezt elmondtam volna nekik,valószínűleg beszarinak hívnának,sőt az is lehet,hogy kitagadtak volna. Hazamentem,de  nem beszéltem a szüleimmel. Bezártam az ajtót,és üvöltettem a zenét. Nagyon aggódtak miattam.. A fiúk rászoktattak a drogra.. Akkor már befejeztem a gimnáziumot,de érettségit nem tudtam letenni. 20 éves voltam. Sajnos,nagyon tetszett. Egyik nap kitalálták,hogy raboljunk ki egy boltot. Nem mentem bele.. Mondtam,hogy akkor én kilépek. Megfenyegettek..Azt mondták,megölnek,ha nem megyek bele.. Egyikőjük elővett egy kést.. Végül nem tudtam mást csinálni,beleegyeztem. Vettünk maszkokat,és másnap már sor került az „akcióra”. Leütötték a boltost,és kivették a pénzt a kasszából.. Én csak álltam,és néztem.. Nem is tudtam,hogy mit csináljak.. Felhívtam a rendőrséget,elmondtam a fiúk nevét,mert ők kirohantak a boltból. Elkapták őket,szerintem az óta is börtönben vannak. Én meg azó ta is egy kegyetlen árulónak érzem magamat. A boltosnak, akit leütöttek,szívrohama lett,és nem tudták megmenteni. Semmi sem segített.. A szüleim nem fogadtak vissza.. Azóta itt vagyok.. Köszönöm,hogy meghallgattatok.
Ránéztem az órámra,és láttam,hogy este 9-et mutat. Haza kellett mennem,de olyan jó volt hallgatni a történeteiket. Vagyis nem is az,hogy jó.. Hanem úgy éreztem,végre barátokra találtam. Tudom,hogy együtt kifogunk találni valamit. Még 4-en voltak,akik nem mondták el,hogyan is kerültek ide. Megmondtam nekik,hogy holnap reggel jövök,és mindent megbeszélünk.. 

2013. július 19., péntek

Új barátok?!

November 9.

Hétfő


Sziasztok.. 
Gyötör a bűntudat,mert elfelejtettem nektek valamit mondani.. (vagyis írni.. ) 
Jó,tudom hülyeség,mert valószínűleg senki nem fogja olvasni a naplómat,de akkor is.. Szégyenlem. 
Régi ügy,de úgy látom,újra visszajött,és muszáj leírnom. 
Szóval.. 

Mikor Petivel jártam,egyszer szólt,hogy mi lenne ha kipróbálnánk a drogot.. Jó.. Nem pont így volt. 
Leakartam egyszer nektek írni,de nem mertem.. Most bemásolom azt. 
"Azt mondta,hogy hozott nekem egy kis meglepetést. Elővett egy kis zacskót,amibe fehér por volt. Megkérdeztem mi ez,de nem válaszolt,csak annyit mondott,hogy szippantsam be. Akkor jöttem rá,hogy drogot akar nekem adni.
-Peti, én  nem szeretnék drogozni.. Mi van ha a végén rászokok?
-Tudtam b***,hogy nem bízol bennem. Semmibe nem mész bele. Még mindig ugyanúgy anyuci kislánya maradtál.. Fond be újra a hajad,biztos jobb lesz..
- De igenis bele megyek! Add ide..
Majd beleszippantottam,és hirtelen valami nagyon jó érzés járta át a testem. Nem tudom mihez hasonlítani,de hirtelen csak úgy öntöttem magamból a szavakat. Megígértem Petinek,hogy én híres kosárlabdázó leszek,azt hogy miért,azt nem tudom,és közbe ugráltam meg üvöltöztem,egyszerűen nagyon-nagyon feloldódtam. Ez tartott 10 percig körülbelül, és én még akartam. Azt mondta, hogy most már csak akkor ad,ha veszek tőle.. A saját barátom.. Mondtam neki, hogy akkor hagyjuk az egészet,és bejöttem a házba..'

Azután nem bírtam leállni. Elmentem egy helyre,ahol naponta vettem egy fiútól anyagot. Minden egyes nap.. Majd bejött Ádám az életembe.. És hirtelen leálltam,mert nagyon boldog voltam. Még csak nem is gondoltam rá..Nem mondtam el neki,hogy volt hogy használtam,és a meccs előtt tudta meg.. Petitől..  De most,hogy szakított velem.. tegnap,mikor beszéltem a nénivel,újra megpróbálkoztam,hátha megbocsájt. Igen,elmentem hozzá.
3 perc után végre unottan kinyitotta az ajtót. 
-Szofi,mit akarsz?

-Figyelj Ádám elszeretnék neked őszintén mondani mindent.. Megértem,hogyha nem akarsz velem ezek után se szóba állni,csak kérlek hallgass végig. Szóval.. Igen,mikor Petivel jártam,kipróbáltatta velem a drogot,és annyira jó volt,hogy rászoktam. De amióta veled járok,azóta sose vettem elő..Annyira  elakartam mondani,de féltem..Féltem,hogy csalódni fogsz bennem..Azért csókoloztam Petivel,mert nagyon kétségbe voltam esve..Azt mondtad,hogy nincs kedved eljönni a meccsemre,pedig tudod,hogy mennyire fontos volt nekem..És…Ő ott volt.. De megbántam,mert téged szeretlek! Hogyha veled vagyok,úgy érzem, a régi vagyok..Megváltoztatsz..Szeretlek..

-Szofi,én ezt értem,és te is tudod,hogy szeretlek. De nem tudom, mi van veled.. Anyukád egyszer felhívott engem sírva,mikor még Petivel voltál,hogy nem tudja mit kezdjen veled,nem szólsz hozzájuk és félt. Elkezdtél drogozni.. Komolyan,milyen ember vagy? Sajnálom, hogy ezt kell mondanom,de bármennyire is szeretlek,a viselkedésedtől hánynom kell.. Nem akarok veled többet beszélni,és kérlek, ne keress. Szia,és sok szerencsét a továbbiakban.
A szavai hallatán teljesen összeomlottam. Még 1 óráig ott ültem a háza előtt,és sírtam. Talán azzal a reménnyel,hogy hátha kijön,és megbocsájt nekem mégis? Őszintén,mit érek? Nincsenek barátaim..Rengeteg az igazolatlan órám..A családomat állandóan megbántom..Mégis milyen ember lettem? Mikor elkezdtem a naplómat,szétszórt kis aranyos lány voltam. Most meg magamra nézek,és nem látok mást, mint egy romlott idiótát. Sajnos annyira rosszul érintett Ádám elutasítása,hogy elmentem,és vettem anyagot. Rájöttem,hogy az ottaniak meg fognak érteni,talán be is fogadnak..

-Éppen egy nagyon durva szakításon vagyok túl..Nem ülhetnék én is ide mellétek?
-De,nyugodtan,új embereknek mindig örülünk,csak ha bemersz köpni a zsaruknak,az életednek vége..
-Eszembe sem jutott,nyugodj meg.. Ugyanazért vagyok itt mint ti..
-Kicsi lány,nem hiszem,hogy a mi életünk egy kicsit is hasonlítana..
Akkor ti miért jutottatok ide?
Elém lépett egy körülbelül 30 éves,szakállas férfi.
-Az én nevem János,de mindenki Joe-nak hív. 10 éve vagyok függő. Az egész ott kezdődött,hogy én alapjában egy nagyon boldog életet éltem. Gimnáziumban én voltam a legjobb tanuló. Jártam versenyekre,minden tanár szeretett. Nem mellesleg,egész jól néztem ki,így sok lány „rajongott értem”. 4.osztályban megtaláltam végre az igazit. Csodálatos volt. Egy versenyen találkoztunk,éppen menni akartam be a terembe,mikor ő jött kávéval,és véletlenül egymásnak ütköztünk,így leöntött. Először ideges voltam,de aztán belenéztem a mélykék szemeibe,és egyből lenyugodtam. Sokszoros bocsánatkérés után,végre abbahagyta. Megkérdezte,hogy elvigye-e az ingemet a tisztítóba,de én annyit mondtam,hogy nekem nem kell más,csak a száma. Megadta,és másnap találkoztunk is. Remek volt. 7-re mentem érte,és egy elegáns étterembe vittem. Sokat beszélgettünk,majd mikor hazakísértem,elköszönésképpen megcsókolt. Behívott a házába,és én igent mondtam. Megtörtént,aminek történnie kellett. Másnap,mikor felébredtem,nem volt mellettem. A tárcámat sem találtam,gondolom ellopta. Az összes megtakarított pénzem benne volt,személyim,bankkártyám,lakcímkártyám minden. Utána észrevettem,hogy a kulcsomat is elvette. Egyből hazarohantam,mert elképzelni sem tudtam,mit művelhetett. Beléptem a házba,minden fel volt dúlva,apám  a földön feküdt,anyám mellette.. Mindketten halottan. Felhívtam a rendőrséget,kijöttek,és pár órára rá  megtalálták a lányt.. Mint kiderült,már több emberrel megcsinálta ugyanezt.. Elvesztettem miatta a szüleimet.. Mivel 18 éves voltam,már gondoskodnom kellett saját magamról,de annyira gyenge voltam,hogy a drogokhoz nyúltam.. Azóta itt élek,függőként,és én vagyok a legrégebbi „tag”. Kezdhettem volna valamit az életemmel,de nem tettem..  Nem voltam rá képes,most meg már minek?Van érettségim,de most beiratozni az egyetemre? Pedig életem nagy álma volt,hogy egyszer híres orvos legyek.. De e helyett itt ülök,28 évesen,és ecsetelem az életem. Mindez a miatt a lány miatt van,akit az igazinak hittem.. Azóta sem tudom feldolgozni. Ti értitek? Olyan aranyosnak tűnt.. Gondolom régóta kiszemelt engem.. Az az egyetlen vigasz,hogy életfogytiglan börtönbüntetést kapott,bár szerintem halált érdemelnének az ilyen emberek. És ha most azon gondolkoztok,hogy a testvéremmel mi van,sajnos azt kell mondanom hogy nincs. Egyszóval az életem egy nagy szívás. Nem tudok rá szebb szót használni.
Láttam,hogy befejezte,egyszerűen sokkba kerültem a története miatt,mikor is elém lépett egy idősebb nő,körülbelül 50 éves lehetett....

2013. július 13., szombat

Ráébredés

November 8. 

A ráébredés 

vasárnap 

Hivatalosan is kiengedtek a kórházból. Enyhe agyrázkódásom volt,mondtam az orvosnak,hogy 1-2 napra nem emlékszem,azt mondta előfognak jönni az emlékeim pár napon belül. Őszintén reménykedek benne,mert valamiért nagyon nem tetszik nekem amit Peti mondott.. Ádám csókolózott volna Annával? Annyira nem nézem ki belőle.. Meg az,hogy utána még ő mondta,hogy soha többet ne beszéljünk. Nem érdekel,elmegyek Ádámhoz. Muszáj elmennem hozzá,mert jó..Őszintén bevallom nem tudok már hinni Petinek. Az egész vele járás dolgot.. Talán kényszerből mondtam volna? Az elmúlt 2 napban amíg benn voltam a kórházba,egész nap itt volt,de komolyan, még mellékhelyiségre is alig ment el,inkább visszatartotta. Igazából az volt a rossz,hogy nem is volt témánk. Csak ült,és nézett. 5 óra után már nagyon zavaró volt. Ideértem Ádám házához.. kb. 5 perc után végre kinyitotta az ajtót.
-Szia! Bocsánat a zavarásért..De agyrázkódásom volt,és nem emlékszem semmire az eset előtti egy-két napból. Kérlek,elmondanád mi történt? Tényleg megcsaltál Annával?
-Te mégis miről beszélsz? Megakartalak lepni,és a szemem előtt csókolóztál Petivel.. Még rajtam kéred számon Annát? Nem is ismerem azt a lányt.. Bárhonnan is hallottál ilyet,te komolyan kinézed ezt belőlem? Én hülye,még a kórházba is bementem miattad,de Peti azt mondta,hogy nem akarsz látni.. Azt hittem nem csalódhatok benned nagyobbat..

ÉS AKKOR ABBAN A PILLANATBAN..ESZEMBE JUTOTT MINDEN..Ahogy Ádám azt mondta,hogy meccse lesz,és én annyira megharagudtam rá,hogy Petinek öntöttem ki a szívem,és az edzés..Annával jóba lettem. A sok információ fejbe vágott. Annyira elgondolkoztam,hogy amikor már megakartam szólalni,egy zárt ajtóval találtam szembe magam.. Mondjuk megértem.. Hogy lehettem ilyen? A következő állomásom egyértelműen Peti háza. Idegességemben bőgtem. Tudtam,hogy valami hibát követtem el. Mikor még nem emlékeztem semmire,már akkor is furdalt a lelkiismeret,csak nem jutott eszembe mi miatt. Egyből kinyitotta.
-Komolyan..hogy tehetted ezt velem? Akik jöttek hozzám,senkit nem engedtél be a kórházba? Hazudtál nekem,azért,hogy szánalmamban összejöjjek veled? Hogy is süllyedhetnél ennél mélyebbre? Az összes barátom megutált,mert azt mondtad nekik,hogy nem akarom látni őket! Tönkre teszed az életemet..Utállak!
Nem vártam meg mit mondd,mert elfutottam. Végig ordibáltam vele. Most sírva sétálok hazafele,mert úgy érzem semmi értelme nincs az életemnek. Ádám,Anna,a kézisek.. Gondolom mindenkit elküldött.. Hogy lehet valaki ilyen? Nem értem..Nem bírom felfogni.. Hogy fogom mindezt kijavítani?
Az a baj,hogy sok a kérdés,de nem tudok rájuk válaszolni..
Elkezdett esni az eső,így eldöntöttem,hogy busszal megyek haza. Miközben a megállóban várakoztam,odajött egy idős néni..
-Mi a baj csillagom? Tudod,az unokáim olyan idősek mint te,és ismerem a magadfajtákat. Egy buta fiú összetörte a szíved?
És ott akkor,annyira szomorú,és kétségbe esett voltam,hogy mindent elmondtam neki.
-Igazából,elrontottam. Ott kezdődött az egész,hogy mikor gimnáziumba mentem,volt egy aranyosnak tűnő fiú,akivel elkezdtünk úgymond járni. Teltek-múltak a napok,és kiderült,hogy közbe másik lánnyal csókolózott. Így hát különváltak útjaink. Aztán bejött az akkori legjobb barátom,bevallotta hogy szerelmes belém,és én is éreztem iránta valamit,így hát összejöttünk.Tökéletes volt. Míg nem,egyik nap felkért a testnevelés tanárnő,hogy játsszak egy kézilabda meccsen,ami egy nagyon fontos esemény volt. Bejelentette a barátom,hogy neki is meccse lesz,és nem tud eljönni,pedig már rengetegszer megígérte előtte,hogy eljön. Sírva álltam a buszmegállóba..És odajött a volt barátom,aki már annyi rosszat követett el ellenem,de akkor ott úgy éreztem,nincs más mellettem. Meghallgatott és megnyugtatott. A meccs előtt megcsókolt,a barátom szeme előtt,mivel kiderült,hogy csak megakart lepni.. A meccsen meglökött egy lány,és agyrázkódást kaptam,nem emlékeztem az eset előtti egy-két napra,így hát mikor az első barátom bejött a kórházba,és úgy állította be az esetet,hogy a barátom megcsalt egy másik lánnyal,és hogy jöjjek össze vele,belementem. Nem tudtam neki hinni,így elmentem Ádámhoz ( a második barátom) ,és elmesélte,hogy még a kórházba is bejött,de Peti (az első barátom) ,azt mondta neki hogy nem akarom látni. Gondolom többen is bejöttek hozzám,és mindenkinek ezt mondta. Szóval elvesztettem az igaz szerelmemet,és a barátnőim.. Mindent az én hibámból.. Nem tudom mit csináljak..
A néni megölelt,és mivel már a következő megállónál szállt le,csak ennyit mondott.
- Azt mondják, hogy a legnagyobb hiba bármit feladni, hogy a legnagyobb erő a kitartó próbálkozáshoz kell. Ne add fel a reményt, hogy minden jobbra fordul. Sose feledd, mennyi mindent megoldottál már. Igyekezz helyesen ítélni, harcolj lankadatlanul. Mert ha lemegy a nap, nem marad egyéb, mint a meggyőződés, hogy te mindent megtettél. És amikor a nap holnap újra felkel, folytatni fogod. Fogadd meg a tanácsomat,és ne add fel! És leszállt.. 

2013. július 8., hétfő

Mi történt velem?

Sziasztok!
Mikor felkeltem,egy kórházban voltam.Anyáék az előbb bejöttek,de mondták,hogy még nem akarnak összezavarni a történtekkel,majd ha hazaengednek elmondanak mindent.Nagyon kíváncsi vagyok,mert fogalmam sincs mi történt tegnap,vagy tegnap előtt,semmire sem emlékszem. Azt sem tudom hanyadika van. Annyit tudok,hogy volt egy naplóm..Már egy fél órája keresem,de nem találom sehol,szóval biztos elvette valaki...Most egy újat kezdtem el.. Bár kinek kellene egy napló? És pont az én naplóm? A barátomat Ádámnak hívják,és nagyon szeretem. Az utolsó dolog amire emlékszem az az,hogy Boti elmondta,hogy nyáron elmegyünk Párizsba. Másra nem. Semmire. Gondolom tegnap volt.. De olyan hiányosságot érzek..Mintha valami lett volna..Várom hogy a barátom bejöjjön hozzám. Na most talán..Valaki kopog.. Oh ne! Peti az.. De miért jött ide? Utálom őt!
-Szia Szofi,nagyon örülök hogy jobban vagy,beszéltem anyukáddal és ő mondta. Figyelj.. nagyon sajnálom ami a meccsed előtt történt,meg kéne beszélnünk,hogy mi van most köztünk..-Mondta,elég savanyú tekintettel. Milyen meccs?
-Milyen meccs? Miről beszélsz?
-Nem emlékszel rá? Akkor..Mire emlékszel?
-Arra emlékszem,hogy téged utállak,és Ádám a barátom. Szóval mehetsz is innen most azonnal!
Nagyon meglepett képet vágott..
-Miért nézel így? Mondtam,hogy menj el!
-Édesem..Te nem emlékszel a tegnapi napra..Ádám megcsalt téged! Velem beszélted meg,majd megcsókoltál.. Egy kézilabda meccs volt,amin te is játszottál. Az egyik ellenfél játékos nagyon meglökött,és elájultál. Biztosan kiestek dolgok.. Ezt akartam megbeszélni..
Tessék? Nem hiszem el! Ádám megcsalt? Megcsókoltam Petit?? Mi történik?
-Figyelj..Beszélni szeretnék Ádámmal..- Mondtam neki kétségbeesetten.
-Nem lehet! Meglátott minket,amikor épp bocsánatot akart kérni,és azt mondta hogy soha többet látni sem akar. Tudom,hogy ez nagyon igazságtalan,de valljuk be,nem egy jó ember. Sajnálom -Mondta,majd megfogta a kezem. Hirtelen eszembe jutott,ahogy megismertem Petit,az,hogy miattam szólalt meg újra,és úgy gondoltam miért is ne? Megérdemel egy esélyt,ha már Ádám is kijátszott engem..Aztán eszembe jutott valami..
-Várj! Annával mi van? 
-Annával? Anna azt mondta neked hogy...hogy..Annával csalt meg Ádám!
-TESSÉK? 
-Sajnálom..Tényleg Szofi..Nem ezt érdemled. 
Ezt nem hiszem el! Elkezdtem sírni,de az ájulás szélén álltam. Én úgy keltem fel,hogy Anna a legnagyobb ellenségem,és Ádám életem szerelme..Erre kiderül,hogy életem szerelme megcsalt a legnagyobb ellenségemmel?Mi történt velem?
-Figyelj..Lehet most nem hiszel nekem,de szerintem az lenne a legjobb ha elfelejtenéd Annát és Ádámot. Ők jól meglesznek magukban. Csak rám figyelj oké? Én mindig itt leszek melletted.. Szeretlek. Lennél a barátnőm? 
Nem tudtam mit csinálni. Konkrétan az életemben most csak Peti van nekem.. Remek!
-Igen..Leszek a barátnőd.
Kopogtak..Jönnek a szüleim.


2013. július 6., szombat

Hiba..Hiba..

Egész jól ment az edzés. Mikor felmentem a pályára,hirtelen minden eszembe jutott..Hogy hogy kell dobni,hányat szabad lépni,cselek,szabályok,minden! A végén meg is dicsért az edző,és mondta,hogy benne leszek a kezdő csapatba az esti mérkőzésen. Nagyon-nagyon izgulok,mivel ez az utolsó "versenyszám",és ha ezt megnyerjük,akkor 11-10-re nyer az iskolánk is..
-Figyelj,Szofi, tényleg nagyon sajnáljuk,hogy olyan dolgokat mondtunk rád.. -Mondták a többiek,mikor beértem az öltözőbe. Nem akartam,hogy tovább mondják,így félbeszakítottam.
-Kérlek titeket ne folytassátok! Egyikőtökre sem haragszom,csak a barátnőtöknek hittetek. Semmi baj! Anna! Nem kezdhetnénk tiszta lapokkal,és lehetnénk barátok? Persze,hogyha nem akarod akkor...-Nem folytattam,mert megölelt.
-Bocsánat,hogy olyan bunkón viselkedtem veled!-Mondta, az első és a második ölelés között.
Szóval,lett egy barátnőm. A többieket még nem ismerem annyira,de remélem mindannyiukkal jól kijövök majd.Mikor kiértem az öltözőből,ott várt engem Ádám.
-Hát te? -Kérdeztem meglepetten,majd a nyakába ugrottam. Nagyon-nagyon örültem neki.
-Figyelj Szofi,beszélnünk kéne.. 
A gyomrom összerándult,és nagyon megijedtem. Miről akarhat beszélni? 
-Mi..m..Mi..ről? 
-Gyere velem,kérlek.
Elindultunk,kiértünk az udvarra,és leültetett a padra,de ő állva maradt.
-Szóval arról lenne szó,hogy most voltam edzésen..
-Ennyi? Ezt tudtam! Már azt hittem valami nagyobb dolog te kis butus.
-Kérlek Szofi,hadd fejezzem be! Voltam edzésen,és az edzőm mondta,hogy ma este fontos meccsem lesz,amit nem hagyhatok ki. Ha ellenkezek vele akkor kirúg a csapatból. Sajnálom,de nem tudok emiatt elmenni a mai meccsedre..Tényleg..Ne haragudj..
-De...de...Te is tudod milyen fontos ez nekem! Ott kell lenned! -Mondtam a könnyeimmel küszködve. 
-Sajnálom,de ahogy vége a meccsnek rohanok oda,talán a végére oda tudok érni..
-Nem hiszem el,hogy nem tudsz kihagyni egy meccset se! Mindegy..Majd akkor talán találkozunk..Szia. 
*Ádám*
-Teljesen bevette!- Gondoltam magamban. -Hogy megfog lepődni,amikor ott leszek egy virággal a kezemben  a meccsén.. 
--------------------------------

Sírva álltam a buszmegállóba..
-Szofi! Kérlek hallgass végig! Mi..Mi a baj? -Jött oda Peti.
-Semmi közöd hozzá!
-Kérlek..Tudom,hogy nagyon szemétség volt amit csináltam! Kiléptem a csapatból,elegem lett,hogy mindig piszkálnak. Megértem,ha nem hiszed el,de az egészet ők találták ki. Azt,hogy hazudjak neked,és Annának is,és miközben én szenvedtem,ők jót szórakoztak. De  rájöttem,hogy bármennyire is imádok kosarazni,nem éri meg..Így legalábbis biztos. És esküszöm,hogy igazat mondok! Olyan vagyok,mint akinek megismertél. Szóval kérlek mondd el mi bánt.. 
-Ádám..Megígérte hogy eljön a meccsemre,bármi közbejön azt lemondja,mindent megígért.. És most..Egy focimeccs miatt nem jön el..Pedig annyira fontos ez nekem! Ezt ő is tudja! Még a szüleim se tudnak eljönni..Senki! - Mondtam,mire megölelt. Az egész buszutat végigbeszéltük,és nagyon jól esett,hogy mellettem állt. Megígérte,hogy elkísér a meccsre,és hangosan fog szurkolni.

-3 órával a meccs előtt-
3 óra van még a meccsig! Próbálom a tv-t nézni,de nem bírok arra koncentrálni..Csak azon jár az eszem,hogy hogy fogom elrontani..

-2 órával a meccs előtt-
Na jó,lehet el se kéne mennem?

-1 órával a meccs előtt-
Nem megyek el! 

-30 perccel a meccs előtt-
Mégis eljöttem. Itt állok az öltözőben,már teljesen kész vagyok. Fel kell mennünk a pályára melegíteni..

Mikor mentem volna be a terembe valaki utánam kiáltott.   
-Szofi várj! Valamit elfelejtettél! - Megfordultam,és Peti futott felém,majd megcsókolt. Sajnos..Visszacsókoltam.. Annyit beszélgettünk ma..
-Szofi..Mit...? - Abbahagytam a csókot,és Ádám állt ott egy csokor virággal a kezében,öltönyben..Hirtelen megtudtam volna magam ölni..
-Ádám,várj! -Próbáltam odamenni hozzá,de ellökött magától. 
-Hagyj békén..Örökre! -Mondta,mire elsírtam magam.. Muszáj volt bemennem a terembe,mert nem fogok tudni bemelegedni..Ilyen rosszul még sose voltam..A barátom..Az ex barátom..Na jó! Nem szabad figyelnem semmi másra,csak a meccsre. Majd utána megölöm magam..Elkezdődött. Felmentem a pályára,már 5 perce tartott a meccs,éppen lőttem volna,mikor éreztem,hogy valaki erősen meglök..és beütöttem a fejem. 
...A kórházban ébredtem...
És nem emlékeztem SEMMIRE..

2013. július 2., kedd

Edzés előtt

..Csak akkor belépett..Anna.. Mindenkit megölelt,és úgy látom rajtam kívül nincs olyan aki  ne szeretné. Nem szabad,hogy észrevegyen,mert akkor ezer százalék,hogy nekem annyi.Úristen erre néz! Igazából tudom,hogy edzésen kifog szúrni lehetetlen hogy ne,de akkor legalább az öltözőt hadd bírjam ki. Ez nem lehet..Észrevett..Ahogy gondoltam,már egyből elkezdte..
-Ohh,Szofi drágám,hát te hogy kerülsz ide? Na lányok,képzeljétek ez a csaj az akiről meséltem,hogy elakarja tőlem venni Petit. A múltkor majdnem megcsókolta!
Na igen,nem mondom ezután milyen jelzőkkel illettek meg engem a többiek.Ez annyira igazságtalan! Nem csináltam semmit,és erre ahol végre barátokat szerezhetnék,LÁNY barátokat,velük meg megutáltat Anna, a hazudós pasija miatt. Bekönnyeztem,mert nagyon rosszul esett,hogy az összes öltözőben lévő ember engem szidott. Nem bírtam tovább.
-Na jó Anna,figyelj rám. Értem,hogy mérges vagy ,mert a pasidnak én voltam az első barátnője. De higgy nekem,én nem akarok már semmit tőle! Utálom!ÉS tudod miért? Azért mert kettőnket egymás ellen fordít. Mert mindent elhitet veled! A múltkor nem én akartam megcsókolni,hanem ő engem! Nem akarlak titeket elszakítani egymástól,mert nekem már semmi közöm hozzá!Tudom,hogy nem hiszel nekem,de ez az igazság.
Ezzel be is fejeztem,válaszát nem vártam meg,mert még elkellet intéznem valamit. És igen,ez a valami Peti volt. Így nem mehet tovább. Felhívom,és megkeresem,elegem van belőle. Mindent el kell mondania Annának!
-Hol vagy? -Kérdeztem köszönés nélkül.
-Szofi te vagy az? Itt vagyok még a suliba,mert Anna edzését meg kell néznem. A lelátón ülök.
Kinyomtam,és rohantam a felé.
Amint meglátott,egyből pattant is fel,és elkezdett közeledni.
-Hozzám ne érj,te hazug! Hogy lehetsz ilyen? Miért hazudsz a saját barátnődnek? Nem szereted???? Akkor szakíts vele! Nem érdemled meg,tudod? Igaz,hogy már ő is okozott nekem fájdalmat,de senki nem tud annyit,mint te!Soha többé ne szólj hozzám!
-De Szofi,tudod hogy csak azért vagyok Annával,hogy féltékennyé tegyelek..Nekem te vagy a szerelmem!
Miközben mondta, a lányok bejöttek a terembe,Anna jött,bár könnyeivel küszködött,de megpofozta Petit,és utána én is,mert már nagyon régóta akartam.
-Te hazug,álnok,kétszínű,és még sorolhatnám! Hogy merted ezt tenni velem????? Legyél tisztába azzal,hogy itt mindennek vége kettőnk között. Utállak! - Mondta,és nagy meglepődésemre most nem nekem,hanem a most már ex barátjának.
-Lányok,elég ebből a drámázásból,azonnal gyertek le,és kezdődjön az edzés!-Kiabált ránk az edző.
Lementünk,és minden lány bocsánatot kért tőlem,még Anna is oda jött!
-Kérlek ne haragudj,én azt hittem jó ember.. -Mondta,és láttam rajta hogy egy hajszálon múlik,hogy el ne sírja magát.
-Figyelj,edzés után megbeszéljük,csak kérlek ne sírj!
 Elkezdődött..
hamarosan folytatom..

2013. július 1., hétfő

Hirtelen

November 5. 

Szerda


Tegnapelőtt mikor elmentem Ádámmal sétálni,és elmondtam neki hogy megyek Franciaországba,ő is nagyon örült,bár kicsit irigyelt,de megígértem neki hogyha felnőttek leszünk,majd elmegyünk ketten is. Anyáék meglepődtek,viszont boldogok voltak,hogy Boti ennyire rendes. Ma reggel nagyon hamar keltem fel,ezért egy kicsit mixeltem,majd elindultam a suliba.
  • A kinézetem: -2
  • A hangulatom:5 (Nem nagyon akarok suliba menni,viszont látom a barátomat)
  • Mikor vártam a buszt jött egy autó és lecsapott vízzel: 10!!! Remek..Jól kezdődik a  nap..
Beértem,odajött hozzám egy lány,hogy a tesitanár sürgősen keres engem.
Mit akarhat tőlem pont a tanárnő? Nem vagyok nagyon sportos,bár 3 évig kézilabdáztam.. Csak aztán új edzőnk jött,és abbahagytam,mert állandóan kiabált velem..

-Na végre Zsófia,hogy idetaláltál! Ugye mint tudod,ma van a kézilabda döntő,a két iskola közötti kupán. Tudom,hogy te kézilabdáztál,azt viszont nem tudom hogy hogy játszol. Az egyik játékosunk,Vivien,tegnap lesérült.Szükségünk van rád,mert különben nem jön ki a csapat. Ma iskola után van egy két órás edzés,kérlek gyere el és megbeszéljük a részleteket. Rendben?
Körülbelül ilyen fejjel néztem rá,de végül beleegyeztem. Igaz,még mindig nem tudom felfogni. Én annyi ember előtt fogok játszani? Bementem a terembe,és mindent elmeséltem Ádámnak. Mivel ő focizik 100%-osan megértett. Neki jövőhéten lesz a döntő meccse,de már volt egy,és azt mondta,hogy nem szabad másra figyelni,csak a játékra. Se a nézőkre,se senkire,csak a játékra. Megfogom fogadni a tanácsát,bár az biztos,hogy nagyon félek... :(
Visszatérve Ádámra.

"Sziasztok". Monori Ádám vagyok,8 éve focizok,már nem hobbinak tekintem,mert felnőttkoromba is ezzel szeretnék foglalkozni.. Bár nem tudom ez mennyire fog sikerülni. Nem nagyon tudok bemutatkozást írni sajnos,elég humorosnak tartom magam..Meg jóképűnek.. Ne felejtsük el,hogy azért nem vagyok egy hülye gyerek (:P),szóval igen,eléggé egoista vagyok.Van egy kishúgom,aki 8 éves. Kedvenc színem a kék,és imádom az Így jártam anyátokkal sorozatot.(Barney forever :D)
Ja és az én kis Szofimat :P.

Na igen,majd még úgyis kifog derülni az írásaim alapján néhány dolog róla. Amúgy ma egyik órán sem figyeltem oda,a meccsre gondoltam. Mikor végre kicsöngettek,mentem a két órás edzésre. Bementem az öltözőbe,és lényegében senkit nem ismertem.
-Szia,hát te? -Kérdezte tőlem mosolyogva egy lány,majd hirtelen mindenki rám nézett.
-Sziasztok,a nevem Szofi,és ma megkért a tanárnő hogy álljak be a csapatba a mai meccsre,mert egy ember lesérült. Általánosban kéziztem három évig.
-Jaaa,értem. Hát akkor üdvözlünk Szofi. -Mondta egy másik,elég kedvesen.
Úgy látom nem lesz gond.
Na igen,egy ideig nem is volt...
FOLYTATÁS ESTE 10 KÖRÜL!

2013. június 29., szombat

FRANCIAORSZÁG

November 3.

Hétfő

Huuu.. Ez a nap! Ma volt az iskolánkban gólyanap,és már tegnap kiadták,hogy a mi osztályunknak zoknit kell felvennie szandállal,kukászacskóba kellett hozni az iskolacuccokat,és a "nyakig" felhúzott nadrág természetesen nem maradhat el. Na igen, el sem mondom hogy néztem ki. Mikor beértem a terembe, az ikrek éppen azon versenyeztek,hogy melyikük tudja feljebb húzni a nadrágját,nem volt egy szép látvány. Anna normális iskolai ruhában jött el.. Nem tudom mi lesz vele így. Ültem a padon Ádámot várva mikor odajött Peti.
-Szia,nagyon jól nézel ki -kacsintott rám. - Ne haragudj a verseny miatt,talán kicsit elszálltam magamtól,mellesleg gratulálok. - mosolygott ,majd elkezdett közel hajolni. Innentől úgy nézett ki a helyzet, hogy löktem el magamtól,a drága barátnőjétől pedig akkora pofont kapott,öröm volt nézni az arcát.
-Az orrom előtt csalnál meg???? -Kérdezte zokogva,"kedvesét".
Na,találjátok ki mi történt.
- Szívem,nem én voltam,Szofi kezdett el hozzám közeledni! 
- Miről besz...?!
Nem tudtam befejezni,mert Anna akkorát belémrugott,hogy nem tudtam fájdalmamba beszélni.Nnem szabad visszaütnöm,nem szabad visszaütnöm,ismételgettem magamba.
A lány odament a hazudós pasijához,bocsánatot kért,és óra kezdetéig csókoloztak.
- Megmondtam,hogy ne közeledj a fiúmhoz, te senki! 
Szánalmasan ránéztem,igazából csak sajnálni tudom. Két ekkora álszent ember a világon nem létezik.. Mivel nagyon érzékeny voltam,bekönnyeztem. Félre ne értsétek, nem azért mert annyira fájt,hanem mert nem tudtam elhinni,hogy léteznek ilyen emberek. A nagy gondolkodásomból Ádám csókja zökkentett ki :).
Elmeséltem neki mindent,megakarta verni Petit,de mondtam neki, hogy inkább ne,nem ér annyit sem ő, sem az egész. (Nem mellesleg mesésen nézett ki még így is,hihetetlen szerencsés vagyok vele). Bejött az ofő és intett hogy lekell mennünk az udvarra. Igen,a kilencedikes osztályok most különböző versenyekben mérik össze az "erejüket". Miután a 6 osztály felállt,el is kezdődött az első versenyszám.(zsákban futás)
Nagyon sokat nevettünk,izgultam,hogy nehogy elessek mikor én jövök. Beleléptem,majd el is indultam. Tudjátok milyen szerencsétlen vagyok.. Persze,hogy az első lépésnél elestem.. Nem is fájt,folytattam volna, de mikor felnéztem már az egész osztályom körbe állt,hogy nincs-e valami bajom. Nagyon rendesek voltak,mikor mondtam,hogy semmi baj,teljesen jól vagyok,felemeltek a magasba,és éjjeneztek nekem. Na jó,nagyon túlzásba estem,bocsánat.. Igazából beleléptem a zsákba és végigugráltam.. Nem történt semmi bajom,és nem emelet fel senki a levegőbe...(sajnos.. Egszer jó lenne a figyelem központjába kerülni,bár lehet,hogyha már mindenki rám figyelne,nem kivánnám ezt.. Na mindegy).
Egyébként voltak még ilyen ügyességi számok, pl. Békaugrás, sánta róka,összességében másodikak lettünk,a testnevelés tagozatos osztály megelőzött minket,bár ez szerintem természetes volt. Aztán jöttek a logikai játékok,amikben viszont fölényes győzelmet arattunk. Anna megúszta egy osztályfönöki figyelmeztetéssel amiért normális ruhába jött,meg persze elég nagy szégyen is volt neki,hogy így kilógott. Összességében jó nap volt,bár megint eszembe jutott,hogy hogy félreismertem Petit. Nála rosszabb,és romlottabb embert nem ismerek. Mikor hazaértem,Boti szó szerint úgy üdvözölt,hogy a nyakamba ugrott.
- Mi ez a nagy öröm? - Kérdeztem mosolyogva.
- Hugi,képzeld ( Igen,huginak szólít,mert már teljesen úgy viselkedünk,mint a testvérek)! Ugye tudod,hogy egy utazási irodában melózom,persze csak diákmunka szinten,de már mióta kirúgtak a suliból,azóta gyűjtöm az ott kapott pénzt plusz felvettem egy kis kölcsönt,meg még a régen szülinapokra kapott zsebpénzem,és a dolgozóknak az utazásokra kedvezmény jár,na nézd mit vettem. - Mutatott oda nekem izgatottan négy repülőjegyet,amelyek Franciaországba szóltak. 
( 2 dolgot tudni kell: 1, Boti egy másik iskolába iratkozott be / ez csak mellékes/
2, Gyerekkori álmom,hogy valaha elutazhassak Franciaországba.)

-EZT NEM MONDOD KOMOLYAAAAAN!!!!! - elkezdtem bőgni örömömben,majd a nyakába ugrottam. Ezután vagy ezerszer megköszöntem neki,a végén már elég unalmas lehettem.
 Szóval,nyáron elmegyünk 1 hétre a családdal Franciaországba! Még a szállást is lefoglalta.Elképzelni sem tudtam ennél jobb hírt. Most megyek,találkozok Ádámmal és mindent elmesélek neki.

FRANCIAORSZÁG (L)

2013. június 26., szerda

Eredményhirdetés

-Eredményhirdetés után-

Na szóval.. Beértem a terembe,ahol az egész eredményhirdetés zajlott,kb. 200 ember ült ott,persze,hogy Peti is. Mutatott,hogy menjünk oda anyáékkal,de inkább a tőle legtávolabbi helyet foglaltuk el. Elkezdődött..Anya,és apa kezét szorítva hallgattam,ahogy egy férfi azt ecseteli,hogy mennyire jó zenéket küldtünk be mindannyian.
-...Legszívesebben mindenkit első helyre tennék be!..De mivel sajnos ezt nem lehet..Az első három helyezettet jutalmazzuk. A harmadik helyezett..
Nagy csend volt a terembe,mindenki azt várta hátha az ő nevét mondják.
-Modori Krisztián,a nyereménye pedig 50 ezer forint,és egy névre szóló oklevél!
Nagy taps fogadta,kiment egy körülbelül 160 cm-es fiú,gratuláltak neki,majd folytatta..
-..A második helyezett nem más mint...
...Kovács Zsófia,nyereménye nem más,mint 75 ezer forint,és egy névre szóló oklevél!

IGEN!EZ ÉN VAGYOK! Alig tudtam a lábamra állni,annyira izgultam,bár nem tudom mi miatt..Ennyi ember előtt még sose "szerepeltem". Szépen lassan kimentem,átvettem a díjamat,majd örömömben elsírtam magam. A nagy boldogságom nem sokáig tartott,miután meghallottam a következőt.
-..És az első helyezett,Magyar Péter!!!! Gratulálok!!! A nyereményed egy saját CD,és 100ezer forint,meg persze oklevél!
Nagy büszkén kiment,persze előtte rám nézett,egy nagyon egoista arckifejezéssel. Nem akarok erre gondolni,már kiidegeskedtem magam,örülök,hogy második lettem,de akkor is,én sokkal több zenét csinálok,mint Peti,mégis ő lett az első. Na de nem baj. Viszont mikor kijöttem a teremből,odajött hozzám a "közvetítő" férfi,megdicsért,és azt mondta,hogy neki én voltam a személyes kedvence. Nagyon jól esett,és kicsit sikerült is megnyugodnom. Visszatérve,most mesélnék néhány dolgot,mert az utóbbi időben sok mindent kihagytam. Szandi. Tudjátok,az a lány,aki kitalálta,hogy írjanak nekem névtelenül úgymond "szerelmes" levelet. Elfelejtettem említeni,hogy kirúgták  a suliból. Azóta senki nem hallott róla semmit,bár én néha látom,egypár gyerekkel,persze mindegyikük teljesen részeg.. Az Ádámmal való vacsorázásomról pedig csak annyit mondanék,hogy eljött értem,anyával előtte nap vettünk egy gyönyörű ruhát,kiengedtem a hajam,na és mikor ideért,életem első filmjelenete MEGTÖRTÉNT!! Ott álltam a lépcső tetején,lassan sétáltam le,Ádám ott állt az ajtóban,és mikor leértem csak ennyit mondott:
-Te vagy a leggyönyörűbb  a világon.
-Szeretlek.
-Én is.
Aztán anya jött,és lefotózott minket,majd megbeszéltük,hogy legkésőbb 10-re itthon vagyok.
Igen,most már én is mondhatom,hogy filmbeli jelenetben volt részem. (:D) Elmentünk az étterembe,kellemeset beszélgettünk,utána este hazasétáltunk. Nekem már annyira nyomta a lábamat a cipő,hogy inkább mezítláb tettem meg az utat. Ne felejtsem el,holnap minden fontos információt leírok róla,viszont most alszok.


2013. június 22., szombat

Eredményhírdetés felé

(Sziasztok,bocsánat,hogy elég régen írtam,de ballagásom volt,meg minden egyéb,így nem
Jutott időm rá)

November 2.

Vasárnap

Eredményhírdetés felé

Igen,tudom hogy régen írtam,de ez azért van mert az elmúlt valahány hét eseményeit egybe akartam elmesélni,nem pedig külön-külön. Szóval, rengeteget dolgoztam a zenén,amit be is küldtem a pályázatra,és most éppen a vonatról írok, mert az eredményhirdetés Szegeden lesz,így lekell utaznom. Anyáék is itt vannak velem,eddig nem tudták,hogy szeretek zenéket mixelni,viszont tegnap muszáj volt elmondanom nekik,elég jól fogadták,vagyis anya. Apa azt mondta,hogy a tanulásom rovására fog menni,és hogy semmi értelme. Mikor ezt kimondta,én sírva rohantam fel a szobámba,mivel ez olyan érzés volt, mintha kést döftek volna a szívembe.Azonnal utánam jött,és bocsánatot kért amiért megbántott. Mondta,hogy természetesen ő is elkísér,és nagyon szurkol. Más téma. Szerintem ti is észrevettétek,hogy alig írok a tanáraimról,és a többi osztálytársamról. A tanárokat együtt foglalom össze: jók. De tényleg,egyetlen egy tanár van,akivel nem szimpatizálok,az pedig a magyar tanárom,de ő is jól tanít,csak nagyon gyerekes,ami nekem egyáltalán nem tetszik. A matek tanárom a kedvencem,de ezt már említettem is nektek. Az osztálytársaimmal pedig nem igazáb beszélgetek,Ádámon kívül,ezért nem nagyon említem őlet.Aztán.. Egyik nap,mikor bementem az iskolába tele volt minden plakátokkal,amiken ez állt:
Fiúk/Lányok FIGYELEM!
Iskolánk megrendezi 23.téli bálját. 
Időpont: december 9. 20:00-24:00
Érkezés:Párokban,alkalomhoz illően felöltözve.
Gyertek minél többen!

Na igen,örültem nagyon,gondoltam már aznap elfog hívni Ádám engem,de nem tette.. Úgy ahogy az rá következő egy hétben se. Tegnap nem bírtam tovább,megkérdeztem tőle.
- Miért nem hívsz el engem a bálba?
Arcára nagy meglepődés ütött ki.
- Szofi,nem tudtam,hogy te menni akarsz,azt hittem nem szereted az ilyeneket,sajnálom,meg kellett volna kérdeznem. Na jó,csak szivatlak,kíváncsi voltam meddig bírod ki. A háta mögül elővett egy rózsát. Szóval kedves barátnőm,lenne kedved eljönni velem a téli bálba?
Csak szívatott? Akkor most én is megszívatom!
- Bocsi, de már más elhívott.
- Igen? Jó rendben,akkor majd.. Nem tudom.. Szia - mondta,majd elindult csalódottan hazafele.
Utána mentem,és megcsókoltam.
- Nem hiszem el,hogy mennyire hiszékeny vagy. Tudod kölcsön kenyér visszajár! Persze,hogy elmegyek veled a bálba.- mondtam,hatalmas mosollyal az arcomon.

Na igen, a napokban ennyi történt velem. Ja meg még voltunk a matekcsapattal,egy versenyen,amit sikeresen megnyertünk. A napjaim egyébként átlagosak,felkelek,iskolát végigszenvedem,majd utána találkozok Ádámmal,és megyek haza tanulni,zenéket gyártani. Óh! Pont most értünk ide Szegedre. Szurkoljatok!
Ui.: az Ádámmal való vacsorámról külön írok,mert most nem jutott idő rá.

2013. június 8., szombat

A verseny

Október 24.

Péntek


Ma reggel arra keltem fel,hogy csengettek.Kinyitottam,nagy meglepődésemre Anna állt az ajtóban.
-Mit keresel te itt?- Kérdeztem,elég flegma hangnemben.
-Ugye amiket mondtál azok hazugságok voltak?Mármint Petivel kapcsolatban..Én szeretem..Mikor rám néz az annyira csodálatos..a mi kapcsolatunk tökéletes! Tudom,hogy csak azért csinálod hogy visszamenjen hozzád! De nem fog..Mikor a hangosbemondón beszélt,na utána mondta nekem,hogy a csapatával fogadott,hogy megmeri-e csinálni,és egyáltalán nem szeret téged..Ő az enyém! Szóval ha még egyszer ránézel,kitekerem a nyakad..te ostoba..-Mondta,az elején még sírós,a végén inkább amolyan "mindjárt megöllek" hangon.
-Oké,csak hogy tudd,én nem akarok semmit a nagy barátodtól. Romlottak vagytok mind a ketten..Amúgy,csak ennyit akartál? Szia,jó volt látni..!
Köszönés nélkül elment..Ezen már csak nevetni tudok,amit ők ketten művelnek..Na de nem érdekes. Nagyon korán volt még,így megnéztem az emailokat amiket kaptam.
Láttam,egy "FIGYELEM FIÚK, LÁNYOK! AKI PRÓBÁLKOZIK A DJ SZAKMÁVAL,JELENTKEZZEN VERSENYÜNKRE!" tárgyút. Azonnal megnyitottam,és láttam,hogy november 1.-ig be kell küldeni egy általunk készített zenét, november 3.-án megtudjuk az eredményt,a nyertes 100 ezer forint nyereményben részesül+ egy saját CD...Életem álma volt ez..Elkezdtem sikítozni,annyira örültem ennek a lehetőségnek. Gyorsan felöltöztem,bementem a suliba,és elújságoltam Ádámnak a jó hírt,láttam rajta,hogy boldog azért,mert én is boldog vagyok :) Odajött hozzánk Peti is..
-Szia Szofi,te is indulsz a versenyen? Sok sikert!- Mondta,mosolyogva.
-Hagyd már békén,nem veszed észre,hogy te érdekled a legkevésbé? -Válaszolt helyettem Ádám.
-Köszönöm..-suttogtam neki.
-Természetes.
Ezután elkezdődtek az órák,amik lassúak,és unalmasak voltak... Bekerültem az iskolai matek-csapatba,fogunk majd menni versenyekre,ennek örültem. Ádámmal mentünk haza,de eléggé sietősen,mert edzésre kellett mennie.
-Na akkor Szia!-Köszönt el,majd megcsókolt.
-Szia,holnap találkozunk.
-Jut eszembe,nincs esetleg kedved holnap este elmenni vacsorázni?
-Veled? Meggondolandó..-Húztam az agyát..:D
-Persze hogy lenne kedvem,te buta -Mosolyogtam rá,majd újra megcsókoltam.
Elment,bejöttem leültem a gép elé és azóta a számon dolgoztam,amit majd beküldök,viszont eléggé elfáradtam,szóval alszok.

2013. június 5., szerda

Igaz szerelem

Október 22.

Szerda

Hát akkor elkezdem..
Tegnap nem mentem suliba,mert az egész napomat gondolkodással töltöttem,anyának mondtam hogy kicsit fáj a fejem,így megengedte hogy pihenőnapot tartsak. Arra a döntésre jutottam hogy igazából mindenki megérdemel egy második esélyt,így újrakezdem Petivel. Vagyis lehet nem újrakezdem,hanem adok neki egy kis próbaidőt,hogy meglássam,tényleg akar-e engem. Ádámmal mentem reggel iskolába,így nem lepődtem meg mikor csöngetést hallottam. Megegyeztünk,hogy mivel sok időnk van sétálva megyünk. Nagyon-nagyon jót beszélgettünk,elmesélte minden titkát,nagyon örültem hogy ennyire megbízik bennem.Aztán hirtelen..
-Szofi,újrakezditek Petivel?- kérdezte,a legkomolyabb tekintetével.
-Lehet..Miért?
-Miért nem veszed észre,hogy akik igazán szeretnek ott vannak az orrod előtt? Lehet,hogy tegnap éppen a nagy Ő-vel telefonáltál,de akkor is csak az ex pasidról beszéltél neki,aki a lehető legaljasabb dolgot csinálta veled. Lehet,hogy mikor éppen kézen fogva jöttél be Petivel a suliba,(aki igazából közbe megcsalt)valaki pedig már könnyes szemmel nézett titeket,annyira fáj neki,hogy mással lát. Lehet hogy az a valaki már másfél hónapja arra vár,hogy észrevedd,és ne mindig az exedről mesélj neki,mert minden nap csak hazamegy,és azon gondolkozik mivel jobb a másik nála..Lehet hogy az a valaki,azért ment el tegnap a házadhoz,hogy bevallja,hogy szeret,de te egyből Petiről kezdtél el neki mesélni. Lehet,hogy az a valaki az első pillanattól igazán szerelmes beléd,és sohase tudna megbántani. Lehet,hogy az a valaki én vagyok..-Megdöbbentem..Nem hittem a fülemnek..
-Ádám,én...Én azt hittem,hogy te is barátként tekintesz rám.. Vak vagyok,hogy nem vettem észre a jeleket amit küldtél nekem. Te egy igazán csodálatos ember vagy.-Ekkor megláttam,hogy milyen gyönyörűek a szemei..Miért nem láttam eddig,hogy ilyen szép kékek?..Aztán lentebb néztem,a szájára..Legszívesebben azonnal megcsókoltam volna..Végignéztem rajta,és rájöttem,hogy az igaz szerelem tényleg itt hevert az orrom előtt.. 1 hónapja,minden egyes nap felhívott engem telefonon,végighallgatta az egy órás hisztijeimet,amit Peti miatt csináltam,és mennyire fájhatott neki..Nem bírtam tovább,bekönnyeztem,elkezdtem össze-vissza beszélni..
 -Tisztellek,mert mindenkivel kedves vagy,és.. és..segítesz másokon..és hogy ilyen jól focizol..igazán kimennék egy meccsedre...És ha most megcsókolnál az nagyon jó lenne,mert alig tudok egy értelmes szót kinyögni..
És meg is tette. Sose hozok ilyen gyorsan döntéseket..De mint ő mondta,a szívemre hallgattam..Mikor beértem a suliba,kerestem Petit,hamar meg is találtam..csókolózott Annával..legszívesebben megpofoztam volna magam,hogy még egy esélyt akartam neki adni,meg persze őt is,amiért ekkora szívtelen..
-Sziasztok.-köszöntem nekik,csókjukat megzavarva.- Oh,Peti csak annyit akartam,hogy bár kedves volt hogy a hétvégén bocsánatot kértél,és mondtad,hogy Annával csak a csapatod miatt jársz,meg hogy elveszíthesd vele a szüzességed,de én nem adok neked még egy esélyt,légy boldog. Hello!-Anna arcát látni..fantasztikus volt..:D Na mindegy is,nem érdekel már,de ezt még megérdemelte..Kár hogy rápazaroltam másfél hónapot,holott az igaz szerelmem az orrom előtt volt..(L)

2013. június 2., vasárnap

Kétségbeesés

Október 20.

Hétfő


Ma reggel furcsa módon már hajnali 4-kor fent voltam,visszaaludni nem tudtam,ezért gondoltam felnézek facebook-ra. Láttam,hogy Anna bejelölt,visszaigazoltam mert nem akartam szemét lenni. Megnéztem az adatlapját,de amit láttam..
Kontó Anna
FIGYELJETEK EMBEREK! MINDENKI,AKI EZT A BEJEGYZÉST LÁTJA KÉREM OSSZA MEG. MA REGGEL ELTŰNT PETI,ÉS AZÓTA SEM TALÁLTÁK MEG.KÉREM AKI BÁRMIT IS TUD RÓLA,AZONNAL SZÓLJON! KÖSZÖNÖM!!!
8 órája
Nagyon megijedtem..Fél óráig gondolkoztam,hogy hol lehet..Majd rájöttem. Van a közelünkben egy erdő,és ott találtunk még mikor együtt voltunk egy nagyon eldugott helyet,és egyszer mondta azt,hogyha valami baja lenne,biztos hogy ide jönne. Így hát felöltöztem gyorsan és elbicikliztem oda.. Meg is találtam.. Egyszerűen utáltam,utáltam amit velem csinált,utáltam a viselkedését,utáltam..De mégis,segíteni akartam neki..Nem bírtam..Ott ült teljesen egyedül,persze hogy leültem mellé beszélgetni. Megfogtam a kezét,és csak ennyit kérdeztem:
-Mi a baj?
-Szofi,nem kellene itt lenned..Amit műveltem veled..Sajnálom..Tegnap a barátaimmal voltam,aztán mikor hazaértem,úgy éreztem,hogy ez nem én vagyok. Nem értettem magam.. Nem tudom miért csináltam ezt veled.. Tudod a csapatomban a fiúk azt mondták,hogy túl sokat vagyok veled,és hogyha nem hagylak el téged,akkor kitesznek a csapatból.. Mondták,hogy csak akkor maradhatok a kezdő 5-ösbe hogyha 1 héten belül találok egy olyan lányt,aki bármit bevállal..Így jött Anna.. Én még mindig téged szeretlek.. Nem akartam ezt. Én utálom Annát,csak a fiúk miatt vagyok vele. A csókja keserű,amikor megérint,azt kívánom bárcsak te érintenél meg. Egyszerűen egy szerencsétlen voltam,aki elhagyta az igaz szerelmét,a hobbijáért. A csapatom megváltozott,állandóan buliznak,és csak én vagyok ott a különc..Sajnálom,hogy ezt tettem.- Megtört a jég,elsírta magát..
-Peti,én azt hittem hogy ismerlek,de aztán kiderült hogy mégse. Hátba szúrtál,és már azt se tudom,hogy most igazat mondasz-e vagy ez csak egy jó színjáték. Az a baj,hogy beléd vagyok esve. Szerelmes vagyok..Nem tudlak elfelejteni,minden nap csak rajta...-Nem tudtam tovább mondani,mert megcsókolt. Mikor abbahagytuk,mondtam neki,hogy még nekem idő kell. Ő elindult iskolába,én még maradtam egy kicsit gondolkozni.  Mikor végül én is beértem,Anna a földön ült,és sírt. A hangosbemondón Peti hangja szólalt meg. Jaj ne..
-Kedves iskolástársaim! Magyar Péter vagyok 9.-es,és megszeretnélek kérni titeket hogy egy percre hallgassatok meg. Nagy hibát követtem el,mert a számomra legfontosabb embert hihetetlenül megbántottam. Igen Szofi,téged! (Itt mindenki rám nézett) Szóval,csak bocsánatot szeretnék kérni,és most rohannom kell mert jön az igazga..! -Ezután a diri hangját hallottuk a hangosbemondón,ahogy mondja Petinek,hogy itt a sulirádiósok a zenéket szokták bejátszani,nem szerelmi vallomásra kijelölt ez a hely.. A nap további részében nem szóltam senkihez,mert még fogalmam sincs mit fogok csinálni,annyit viszont tudok,hogy imádom a matek tanárom..:) Eddig nem nagyon ejtettem szót a tanárokról,viszont őt ki kell emelnem,mert hihetetlen jó.Igazából most csak próbálom elterelni a g Este kimentem a helyhez gondolkozni..Peti is ott volt,de mondtam neki,hogy egy kicsit egyedül szeretnék lenni..Ádámmal is beszéltem,ő csak ennyit mondott:
-Szofi,hallgass a szívedre..


2013. június 1., szombat

Az egész csak színjáték volt!

Október 18.
Szombat


Egész héten csak tehetetlenül  szenvedtem.. Minden óra után kimentem a mosdóba és ott sírtam..Mert igen..Peti meg Anna összejöttek.. Teljesen összeomlottam. Hétfőn jött ugye az osztályba,és még aznap délután átjött Peti bocsánatot kérni,de én mondtam,hogy még nekem kell egy kis idő feldolgozni az egészet...azt is megemlítettem neki,hogy lehet nem megyek holnap iskolába,mert gondolkoznom kell és ott nem nagyon tudok..Aztán kedd reggel anya elküldött,mivel szerinte sokkal jobbat fog tenni nekem ha társaságban vagyok. Ezért felszálltam a buszra,de amit láttam..Ott ültek ketten,és vadul falták egymást..Mikor megláttak,odajött a "barátom" és mondta,hogy neki ez a csók nem jelentett semmit..
-Figyelj,elegem van a hülye játékaidból..Igazából,mióta kavartok ezzel a ..lánnyal?
-Már vagy 2 hete..-A háta mögött a szörnyeteg szólalt meg.
-Kérlek..mondd hogy ez nem igaz...-mondtam sírva..
-Szofi..sajnálom..
-Az egész kapcsolatunk egy rohadt nagy színjáték volt..akkor még hétfőn is hazudtatok..gondolom első találkozáskor már megvolt a csók..egy hihetetlen nagy szemét vagy..köszönöm a csalódást.-Ezek után a szavak után leszálltam a buszról,mivel nem bírtam tovább. Tudtam,hogy csak egy ember tud nekem segíteni..Egyből hívtam is a legjobb barátomat,Ádámot.Igaz,nem sokat írok róla a naplómba,de igazából nagyon sokat számít nekem..mondhatni a legtöbbet..Szóval fél óra múlva már ott is volt,és estig beszélgettünk,hihetetlen megértő volt. Ez volt kedden.Szerdán bementem a suliba,és ott kavart a szörnyeteg és a legnagyobb csalódás az életemben..Bekönnyeztem,mire odajött Ádám,és megölelt,majd odament Petihez,és akkora pofont adott neki,hogy  csak úgy leszédült a székről..Odarohantam,és elrántottam,megnyugtattam,hogy nem kell,jól vagyok. Na igen,ezek voltak az "érdekesebb" történések,és ha azt hiszitek,hogy most nem vagyok hihetetlen rosszul..akkor nagyot tévedtek.Úgy érzem az életemnek semmi értelme,tudom hogy fiatal vagyok,és hogy még előttem van az egész élet de mégis..Az egész kapcsolatunk egy nagy hazugság volt. Nem tudom elhinni,még most se..Azt még elfelejtettem mondani,hogy szerdán voltam kihallgatáson,a FÉRFI-s üggyel kapcsolatban,mindent elkellet mesélnem ami ott történt,tehát most az az "emlék" is feljött újra..Egész nap csak sírok..Boti is nagyon aranyos,próbál nyugtatni,vele alszok,ha rémálmom van erősen megölel,és mindig elmondja,hogy ő sose fog csalódást okozni,és hogy a fiúk hülyék..Ezen mindig elmosolyodok.. :) Ádám is nagyon sokszor itt van,még az edzéseit is kihagyta,pedig tudom hogy azok neki a legfontosabbak.. Anyáék meg még nem tudják felfogni hogy mi  is történt,hiszen ők azt hitték,hogy Peti egy nagyon jó gyerek..Sajnos én is...:(

2013. május 28., kedd

A legrosszabb nap

Október 13
tfő


Ma izgatottan keltem fel,hiszen tudtam hogy jön az új lány. Mikor kimentem a megállóba ott állt Peti, és nagy meglepetésemre már tudta a hírt. Hihetetlenül ideges volt végig.. Egyre közelebb értünk a sulihoz,és én egyre jobban vártam..Ott voltunk a terem előtt.. Vettem egy mély lélegzetet és beléptem. Körülnéztem,és megláttam a lányt, hihetetlen szép volt,odamentem hozzá. Úgy gondoltam,miután beszéltem vele,utána beszélek Petivel.
-Szia,Szofi vagyok,téged hogy hívnak?- Kérdeztem.
-Hagyjál békén..-Válaszolta,kedvtelenül.
-Én csak barátkozni akartam..
-Barátkozzál mással,nekem megvannak a saját barátaim.
Beletörődtem,és elmentem. Ekkor láttam,hogy odalép Petihez,és csak úgy megcsókolja. A barátom egy pillanatig visszacsókolt..Utána ellökte magától..
-Most miért vagy ilyen cica?Tudtad hogy jövök.- Mondta az általam most már csak szörnyetegnek hívott lány.Nem kapott rá választ,mivel odamentem hozzájuk.
-Miről beszél,Peti?
-Már régóta szemeztünk Annával,utána egyik nap odajött,és beszélgettünk,majd..
-Majd?
-Majd megcsókoltam..és..sajnálom..-Elkezdett zokogni.
-Ezt nem teljesen értem..-Néztem rá.
-A te istennek hitt barátodhoz,tegnap odamentem,hiszen egy utcába lakunk,beszélgettünk és megcsókolt. És most pechjére itt vagyok,mint tegnap mondtam is neki. Megkért,hogy ne mondjuk senkinek,de nem tudtam neki ellenállni..- Hihetetlenül gonoszan mosolygott.
- A rohadt életbe..-üvöltöttem,és megpofoztam. Miért kell valaminek mindig történnie? Nem bírom..

2013. május 26., vasárnap

Új

Október 12.

Vasárnap


Hát..Ma este is elég rosszat álmodtam és felriadtam az éjszaka közepén,de miután a szüleim megnyugtattak,visszatudtam aludni és utána már elég nyugodtan telt az este. Reggel mikor végre felkeltem,anyával elmentünk az első kontaktlencse betanításra,de elég sokat bénáztam..Megkaptam a havi lencsémet,és így tudok még gyakorolni. Hazaértünk,és eléggé unatkoztam. Eszembe jutott,hogy már sulikezdés óta nem voltam fent facebook-on.. Igen..Nem nagyon használom az internetet. Beléptem,és láttam,hogy az összes osztálytársam bejelölt,sőt még egy osztálycsoportunk is van :) Miután visszajelöltem mindenkit,rám írt Tibi,ő is az osztálytársam,de nem nagyon szoktam vele beszélni.
-Hello,te tudtad,hogy holnap jön egy új lány az osztályba?
Huha....Vagy hatszor elolvastam amit írt..Nem tudtam elhinni,de nagyon örültem neki! Ez azt jelenti,hogy nem én leszek az egyedüli,és lehet hogy nagyon-nagyon jó barátnők leszünk! :) Remélem..
Miután visszaírtam,hogy nem,linkelt nekem egy adatlapot. Rámentem megnéztem .. Egy olyan lány képeit láttam,akin 10 kiló alapozó van,és mindenhol behajolva,és csücsörítve pózol.. Ő jön matek-fizika szakra?..
Láttam,hogy megint írt Tibi,kiderült,hogy ez nem az új lány,hanem a barátnője....:D Nagy kő esett le a szívemről..Csöngettek,kinyitottam az ajtót,Peti állt ott. Elmeséltem neki is az új hírt,igazából nem nagyon érdekelte,ő csak annak örült,hogy én örülök :)
Izgalommal várom a holnapi napot..

A FÉRFI

Október 11. 

Szombat


Hali. Elolvastam a tegnapi naplóbejegyzésem,és észrevettem,hogy rengeteg részletet kihagytam,és most teljesen olyan,mintha csak egy apró dolog lett volna ami történt,pedig egyáltalán nem,szóval szeretném kipótolni . Most is remegő kézzel írok róla... :(
Mikor elkezdődött a meccs,én mint mondtam az első sorban ültem,bár ezen kicsit pontosítanék,mert egy kis padon,de nagyon eldugott helyen volt ,Peti mutatta,mert nem nagyon lehetett észrevenni,és így kényelmesen nézhettem egyedül az egészet. Gondolom, A FÉRFI is tudott erről a helyről..Ezért jött ide,hogy ne lássa meg senki.. De látta hogy ott vagyok, és én..a kis befonott hajammal,és szemüvegemmel..úgy nézek ki mint egy 10 éves..szóval gondolta,úgy se lesz semmi baj abból ha én leszek a következő "kuncsaft"... Miközben egyre közelebb jött felém..összeért a combunk..aztán megsimította a kezem.. elrohantam...először nem jött utánam,mert az ugye nagyon feltűnő lenne.. sírtam..lépteket hallottam. Tudtam hogy ő az. Kétségbe voltam esve.. Észrevett,jött felém..sírtam..Sikítottam,és mint kiderült,nem azt látta meg Peti,ahogy kirohantam,hanem meghallotta a sikításomat,és jött ki, leütötte valamivel,amitől A FÉRFI elájult. Igen.. már csak így hívom..rettegek tőle..Utána kijöttek a rendőrök,ugye én közbe beszéltem anyával,10 percig zokogtam neki a telefonba,ő is nagyon megijedt,utána mondta hogy aludjon itt Peti. Na igen.. Itt aludt,nagyon aranyos volt,próbált megnyugtatni,mondta,hogy soha többet nem fogom látni,börtönbe fog kerülni.. elaludtam,de borzasztó álmom volt.. Ő rohant utánam,egy késsel a kezében.. Felriadtam,és vagy fél órát sírtam,remegve.. Azóta is rosszul vagyok.. Nem tudtam visszaaludni. Elment Peti,bár még azt akartam,hogy maradjon,de a szülei mondták neki,hogy haza kell mennie. Délután megkértem anyát,hogy hadd engedjem ki a hajam,és mondtam neki,hogy kontaktlencsét akarok,mert ez így nem jó,hogy úgy nézek ki mint egy 10 éves. Belement,felhívta a szemészünket és holnap megyek az első betanításra. A hajamat kivasaltuk,és tényleg nagyon szép lett... Nem ismertem magamra.. Felhívtam Petit,és megkértem hogy jöjjön át megnézni.. "Elállt a lélegzete" :)))
Rengetegen felhívtak,hogy hogy vagyok, olyanok is akiket nem is ismerek.. :) Mindannyian elmondták,hogy nem lesz semmi baj.. És valamennyire sikerült is megnyugodnom,de félek,hogy ma este is rosszat fogok álmodni. Tudom hogy nem fogok találkozni már soha A FÉRFI-val,de az álmaimban sem akarok.
Na majd meglátjuk.. Jobb éjt.. :(


2013. május 25., szombat

Nem sokon múlott!

Október 10.

Péntek 

A mai nap elkezdődött a sulis kupa. Ez abból áll,hogy van egy iskola,amivel nagy rivális a mi iskolánk,és különböző sportokban versenyzik egymással a két gimnázium,év végén pedig a nyertes megkapja a kupát,és vele együtt a dicsőséget is. Ezt azért mondom el mert ugye Peti kosarazik,ezért kimentem szurkolni,mert ma volt a meccse(természetesen az első sorban voltam :) ). Rengetegen voltak,az egész csarnok megtelt. Elkezdődött a meccs,az ellenfél vezetett az első negyed végére,az állás 18-16 volt. Hihetetlenül izgultam,szerintem én ordibáltam a leghangosabban pedig ez nem vall rám. Hirtelen azt vettem észre hogy odaült mellém egy ismeretlen férfi,olyan 35 év körüli lehetett. Először még csak rá se néztem,de egyre és egyre közelebb jött,a végén már összeért a lábunk. Szóltam neki,hogy egy kicsit túl közel jött,és zavaró,mire megfogta a nyakam erősen,és rám parancsolt,hogy "kussoljak be." Megijedtem.. Arrébb akartam menni,de megfogta a kezem.Elkezdtem sírni.. Végre sikerült felállni,és kiszaladtam,futott utánam.. Lerántott a földre,rámakart feküdni,de láttam hogy valaki  fejbe vágja őt,és elájul. Az a valaki Peti volt. Kirohant a pályáról mert látta,hogy egy férfi kerget. A nyakába borultam,és sírtam. Még sokkos állapotban voltam.. De megnyugtatott,és ez mindennél többet jelentett.Miattam megállították a meccset,vagyis az én kis kosarasom miatt,mert kirohant a pályáról. Rengetegen megkérdezték,hogy mi a baj ,nagyon aranyosak voltak. Valaki kihívta a rendőrséget, és elvitték az ismeretlen férfit. Kiderült róla,hogy már több lányt megerőszakolt,és a rendőrség őt kereste már régóta. Valamennyire megtudtam nyugodni,ezért mondtam,hogy nyugodtan folytatódhat a meccs,és megköszöntem a segítséget. Mint utólag kiderült András hívta ki a rendőröket,nagyon jóba lettem vele azóta,mióta kibékített minket Petivel, hihetetlen jó fej. Így hát visszamentem a csarnokba,de most már nem tudtam kiabálni,csak néztem,és tapsoltam. A végeredmény 67-65 lett,nekünk. Kimentem,felhívtam anyát, elmeséltem neki mi történt, és amit akkor mondott,na az,hihetetlenül feldobta a kedvem :
"Kicsikém,akarod , hogy Peti nálunk aludjon,és vigyázzon rád?"
Ennyi kellett,elkezdtem örömömben kiabálni a telefonba,utána letettem és közöltem a csodálatos hírt a barátommal. Felemelt és hosszasan megcsókolt. Szóval most,miközben írok,a szerelmem éppen a fürdőszobában fürdik. Imádom.


2013. május 20., hétfő

Szakítani fogtok!

Október 8.

Szerda



Ma kisírt szemekkel mentem suliba. Peti nem várt rám a megállóban,a buszon se volt rajta. Mikor beértem, kinyitottam a szekrényemet remegő kezekkel,és láttam,hogy megint vár rám egy cetli:
Szakítani fogtok!
Csupa-csupa nagy betűvel ez volt írva.. Nem bírtam tovább.. Lerogytam a földre és elsírtam magam.. Egy fiú leült mellém,és bemutatkozott.
-Szia,a nevem András,az osztálytársad vagyok,bár eddig nem sokat beszéltünk. Megkérdezhetem mi a baj? Nem ismerlek,de aggódok érted.
Elmosolyodtam,és mondtam neki,hogy nem kell aggódni nincsen komolyabb bajom,de azért elmeséltem neki az egészet. Becsöngettek,elrohant órára,én maradtam még egy kicsit,mert lekellet nyugodnom. Az óra közepe fele úgy döntöttem bemegyek. Peti ott ült az utolsó padba,és zenét hallgatott,a tanár ordibált vele,de őt nem érdekelte..  Mikor beértem,rám is rám ordított,hogy azonnal menjek el az igazgatóhoz.. Kiléptem a teremből..De amit láttam.. Az egyik B-s fiú épp Peti szekrénye előtt állt,és szorgosan írt valamit. Odamentem hozzá,kitéptem a kezéből a cetlit.
Kedves Peti! Remélem ezek után hiszel nekem,és szakítasz.... Eddig tudta írni,mert utána már az én kezemben volt. Megkértem a srácot, amennyire kedvesen tudtam,hogy mondja el,hogy mi ez az egész. Elakart rohanni.. De kibuktattam.. Nem szoktam ennyire erőszakos lenni..De ezt már nem bírom tovább. Ráparancsoltam,mire végre elkezdte már remegve mesélni. Szerencsére nem volt egy erős fiú.
-Az egész úgy kezdődött,hogy van egy osztálytársam lány.. Tudod Szandi.. Neki nagyon tetszik Peti,és emiatt utál téged,hogy a tied.. Nekem tetszik Szandi,és ezt ő is tudja.. Tudja hogy érte bármit megtennék..Ezért megkért,hogy érjük el,hogy szakítsatok. Kitalálta,hogy írjunk leveleket. Vett olyan ruhát mint amilyen neked van,megfogta a kezem,és úgy csináltunk képet..Sőt tegnap még az ügy érdekében meg is csókolt, azt is lefotóztuk,azt akartam most betenni Peti szekrényébe..Sajnálom..Nagyon..Butaság volt.
Miközben mondta,elkezdett sírni. Megkönyörültem rajta,és megöleltem. Igazából rá nem is haragudtam.. A szerelem elvette az eszét.Megkértem,hogy ezt a történetet mesélje el Petinek is szünetbe,utána elmentem az igazgatóhoz,de kedves volt,megbeszéltük az egészet.Mikor mentem be a következő órára,Peti már nem volt ott.. Nem értettem..Máshogy mesélte el neki a srác? Utána megértettem..Kiléptem harmadik óra végéről,és egy csokor virággal a kezében állt a terem előtt.. Bocsánatot kért,majd ott ,mindenki előtt hosszasan megcsókolt. Utána odament Szandihoz,és megmondta neki,hogy ekkora aljas,és undorító lányt még soha az életében nem látott,és hogy sose fog velem szakítani. Szóval megoldódtak a dolgok..Viszont Szandi úgy látszik,még négy évig irigykedhet. :) haha


Ez lehetetlen!

Október 7. 

Kedd

Az utóbbi napokban nem hallottam a "titkos hódolómról" viszont ma...
Szokásosan reggel Petivel mentem suliba,de furcsább volt mint máskor. Valamiért nem nagyon szólalt meg,és olyan volt mintha haragudott volna.. Nem értettem,de nem akartam veszekedni,ezért inkább hagytam a témát,és csendben maradtam.Nem tudom mi lehet. Mikor beértem suliba,a szekrényben megint egy cetli várt rám:
Rájött a barátod,hogy velem töltötted a tegnapi napot?
Megnéztem,de nem tudtam megszólalni se. Azon gondolkodtam,ki lehet ilyen szemét,hazug,és ki akar nekem meg Petinek rosszat. Már nem voltam kíváncsi,hogy ki ez a személy. Egyszerűen azt akartam,hogy vége legyen,és hogy megbűnhődjön az aki ilyet tesz. Aztán rájöttem,hogy valószínű azért haragszik rám a barátom,mert az ő szekrényébe is bedobtak egy ilyesfajta szövegű levelet. Mikor erre rájöttem odamentem hozzá,megkérdeztem mire ő ezt válaszolta:
-Figyelj,Szofi,miért nem mondod el nekem az igazat? És megmutatta a neki írt cetlit,amit tegnap talált a szekrényében:
Kedves Peti! Lehet most azt fogod hinni,hogy minden amit leírok puszta hazugság,de kérlek olvasd végig. Tegnap,ugye nem Szofival voltál délután? Csak mert láttam őt,egy másik fiúval kézen fogva sétálni ..Vigyázz.  ***Névtelen
 Mellé egy kép volt csatolva,egy fiúról,meg egy lányról,hátulról,és a lány ugyanolyan ruhában volt,mint amilyen nekem van,de csak a ruha látszott,meg a mellette lévő fiú,aki fogja a lány kezét.
Tudni kell,hogy tegnap délután fogszabályzásra kellett mennem,ezért nem tudtam Petivel találkozni.

Amint ezt elolvastam,elsírtam magam.
Nem hiszem el,hogy nekik hiszel!-Ordítottam,utána nem bírtam tovább és kirohantam az iskolából. Nem érdekel hány igazolatlant kapok,hazarohantam,és azóta itt fekszek az ágyban és sírok. Boti próbál vigasztalni,de sajnos nem tudok megnyugodni.
Ki lehet ennyire aljas?





2013. május 19., vasárnap

"A titkos szerelmem"

Néhány osztálytársam

Magyar Péter- szerintem már mindent elmeséltem róla .. :) Életem szerelme.
Monori Ádám- Ő volt Boti "legjobb barátja",elég sokat piszkált,de mint kiderült ezt úgymond  megparancsolták neki.
Nagyon aranyos,ő mondhatni,hogy a legjobb barátom. 8 éve focizik,ő az osztály "bohóca" :)
Kovács András-Kovács Bálint- Ikertestvérek. A kinézetük,a gondolkodásuk,minden mozdulatuk teljesen ugyanaz. Nagyon sokat számítógépeznek együtt,mindkettőjüknek az az álma,hogy valamilyen online játékban legyőzze a másikat. :D Nagyon vicces,mikor veszekednek,és ugyanazokat a szavakat mondják,a végén már ők is nevetnek magukon.
Igazából ilyen rövid idő alatt eddig csak velünk lettem jóba,persze Petivel,nem csak jóba... :) A többieket még nem ismerem,majd később mindenkit lefogok írni.
Na akkor jöjjön a mai elég érdekes napom.

Október 1.

"A titkos szerelmem"

Szerda

A mai napomat kicsit részletesebben fogom leírni mint a többi eddigit,mert most van egy teljes órám az alvásig. Szóval reggel felkeltem,elég kómásan ugyan,de sikerült időben kikelni az ágyból,felöltöztem,elkészültem,majd elindultam a buszmegállóba. Ott állt Peti,rohantam hozzá,majd szó szerint ráugrottam ..:D Annyira jó,hogy már újra tud beszélni. Imádom a hangját! Elmesélte az egészet,hogy hogyan halt meg az édesapja,nagyon őszinte volt,én akkor el is sírtam magam. Végig beszélgettük a buszutat,mint általában mindig,utána mikor beértünk a suliba,megnéztem a szekrényemet,mert mindenkinek van egy saját külön kis része,ahova beteheti a könyveit.Szóval mikor kinyitottam kiesett belőle egy cetli.. Másolom mi volt ráírva:
Kedves Szofi! 
Te vagy az egyetlen kit szeretek
Melletted örökre boldog lehetek
Csak miért nem veszel észre?
Egy pillanat alatt belém szeretnél,te..
A titkos hódolód 
Amint ezt elolvastam biztos voltam benne,hogy Peti akart meglepni,oda is mentem hozzá,megöleltem,majd megköszöntem.
-Mit köszönsz? - Kérdezte,meglepődve.
-A verset! Nagyon aranyos vagy,hogy írtál,de én már beléd szerettem!
- Szofi itt valami tévedés van.. Én semmilyen verset nem írtam..
Miután megmutattam neki,eléggé ideges lett,hogy miért írogatnak nekem ilyeneket,majd kidobta a kukába. Igazából kíváncsi vagyok nagyon,hogy ki írhatta.. De mondjuk ha megtudom se változik semmi mert Petit szeretem. Utána bementem az első órára, beültem a szokásos helyemre,és csak gondolkoztam,ki lehet az én titkos hódolom .. Túl éltem az órákat,majd utolsó óra után megint egy levelet találtam a szekrényben:
Csodálatos voltál ma is! Mint mindig.. Kár,hogy nem veszel észre.. :)
A titkos hódolód 
Mellette egy kép volt csatolva,amint épp mentem le a lépcsőn.. A kép ma készült.. Ez nagyon durva..
Úgy döntöttem inkább nem mutatom meg Petinek,mert nem akarom hogy még jobban felidegesítse magát,de igazából egyre kíváncsibb lettem. Bár nem is kíváncsi.. Inkább megijedtem..Majd holnap leírom,hátha megtudok többet is erről a titokzatos személyről..
Jó éjt.


2013. május 11., szombat

Itt a vég?

Szeptember 29. 

Hétfő

Szóval,tegnap eldöntöttem,hogy öngyilkos leszek,megvártam még anyáék elmennek ma reggel dolgozni,és én meg azt terveztem,hogy itt van a közelünkben egy híd,na majd arról leugrok. Elindultam,már fent voltam a hídon,felálltam a peremére,átgondoltam mindent,az egész életemet,számoltam vissza 10-től,hogy majd akkor leugrok,de akkor hallottam egy nagyon furcsa hangot,amint azt ordítja,hogy SZOFI NE! SZOFI KÉRLEK! Hátranéztem és ott állt előttem Peti,megfogott,leemelt a hídról és hosszasan megcsókolt.
-Te..te...megszólaltál? -kérdeztem még sokkos állapotban,könnyeimmel küszködve.
- Igen.- mondta,majd erősen megszorította a kezemet,úgymond az jelezve,hogy ne csináljak többet ilyet,mert halálra ijesztettem.
-De.. hogy-hogy?
-Tudod,mikor édesapám meghalt,akkor akkora sokkban voltam,hogy elfelejtettem beszélni,de most,hogy megláttam,hogy mire készülsz,ösztönösen elordítottam magam. És most már úgy látszik újra beszélni fogok. Sajnálom,amit tettem veled..Nem hittem hogy ez lesz. Boti tegnap megkeresett engem,és elmesélt mindent. Kérlek,bocsáss meg,hogy nem is hallgattalak meg,hogy mi történt. Megtudsz nekem bocsájtani?
-Persze,hogy meg tudok,de akkor többet ilyet ne. Egy másodpercen múlott,hogy öngyilkos leszek.
-Jaj,te butus,tudom hogy nem lettél volna öngyilkos.- mondta,hihetetlen szép mosollyal.
-Na jó,lehet igazad van.- mosolyogtam vissza,majd megcsókoltam. Megbeszéltünk mindent,és újra a régi a kapcsolatunk,sőt lehet hogy annál jobb is. Amúgy a hangja nagyon édes..Imádom! Rávettük magunkat,hogy elinduljunk a suliba. Mikor beértünk mindenki ujjongva fogadott. Mikor Peti megszólalt,alig hitte el valaki,de annak is nagyon örültek. Beszeretném  mutatni a többi osztálytársamat,de ezt majd csak holnap,mert most mennem kell. Köszönöm hogy olvastok engem.. :) ***
Boldog vagyok!